TABU TÉMÁKRÓL NYÍLTAN filmen és könyvben – rendhagyó osztályfőnöki órák a Puskin Moziban

Témák, dátumok, filmek, könyvek

Szexualitás, első szexuális kapcsolatok, gyerekszerelem

korosztály: 12-14 év

könyv: Sohonyai Edit: Macskaköröm, Jasmine

film : Holdfény királyság

előadó: Sohonyai Edit

2012. október 12.

2013. április 4.

Szexualitás, első szexuális

kapcsolatok, szerelem

korosztály: 14-16 év

könyv: Sohonyai Edit: Le a csajokkal!, Le a pasikkal!, Macskaköröm

film : Submarine

előadó: Sohonyai Edit

2013. március 21., május 23.

Nem kívánt terhesség

korosztály: 12+

könyv: Christine Biernath: Gólyaregény

film : Juno

előadó: Dóka Péter

2012. november 15.

Iskolai erőszak

korosztály: 12+

könyv: Charles Benoit: Te …voltál

film : BenX

előadó: Merényi Ágnes

2013. február 28.

Családon belüli erőszak: pedofília, bántalmazás

korosztály: 16+

könyv: Beate Teresa Hanika: Soha senkinek

film : Precious – A boldogság ára

előadó: Dóka Péter

2013. február 21.

Bandaháború, drog, erőszak, rasszizmus

korosztály: 16+

könyv: Stéphane Servant: Tűzkeresztség

film : Kőkemény

előadó: Dóka Péter

2013. január 18.

Újrakezdés: aktív sportból a kerekesszékbe, majd vissza az életbe

korosztály: 12+

könyv: Paola Zannoner: Célvonal

film : Kerékbe törve

előadó: Dóka Péter

2013. május 30.

Alkoholproblémák

korosztály: 12+

könyv: Hanna Marjut Marttila: Filmszakadás

film : Iszka utazása

előadó: Dóka Péter

2012. december 13.

Félelem, a félelem természete: hogyan győzzük le a félelmeinket?

korosztály: 12+

könyv: Mikó Csaba: Mász Kálmán, a faljáró

film : Coraline és a titkos ajtó

előadó: Mikó Csaba

2013. április 25.

Az előadások - ezek a rendhagyó osztályfőnöki órák - filmvetítéssel indulnak, hogy a látottak alapján a fiatalok könnyebben ráhangolódhassanak az adott témára, majd az előadó segítségével ezeket a kérdéseket járják körül, bemutatva többek között az ide kapcsolódó irodalmi alkotásokat is. A programmal szeretnénk elérni, hogy a fiatalok megismerjék azokat a filmeket és könyveket, amelyek valójában az ő problémáikról, az ő nyelvükön szólnak, ráébreszteni őket, hogy az irodalom és a művészetek mennyire fontos segítséget jelenthetnek a problémák megértésében és azok feldolgozásában.

Az előadásokat a Puskin moziban tartjuk (V. kerület, Kossuth Lajos u. 18.), 13.00 órás kezdéssel. A katalógusban megadott időpontokra folyamatosan lehet jelentkezni, de legkésőbb az előadás előtt két héttel tudunk még jelentkezést elfogadni. A jelentkezés történhet telefonon keresztül, vagy e-mailben (tel.: 224 56 14; mindennap 9:00 és 15:00 óra között, valamint a judit.toth@bpfilm.hu vagy a koleszar.olga@bpfilm.hu e-mail címeken). Ezután egy jelentkezési lapot küldünk, amelyet a foglalás véglegesítéséhez kitöltve kell visszajuttatniuk.

A részvételi díj egységesen: 500 Ft / tanuló (kísérőtanároknak ingyenes), minimális csoportlétszám nincs.

Eltérő helyszínen és időpontban is van lehetőség a programok megtartására önköltségi áron, előzetes egyeztetés alapján.

Ön- és közveszélyes

Kyle, a tinédzser fiú élete mellékvágányra tévedt, egy rejtélyes esetet követően - amire egy heg emlékezteti a kezén - nem találja a helyét; nem a neki való középiskolába jut be, nem készül az órákra, eltávolodik a családjától, a régi barátaitól és néhány nemtörődöm suttyóval lóg együtt, akit még haveroknak is nehéz lenne nevezni. Aztán feltűnik a színen a furcsa Zack, aki valamiért Kyle társaságát keresi és nem egyszer kihúzza a pácból. A fiú mindenkit az ujja köré csavar, és egy ismerőse szerint mindenkinek megtalálja a gyenge pontját, és "addig szorongat, amíg bele nem roppansz". De Zack mit akar Kyle-tól, aki úgy érzi, nincs semmije?

Kyle-ban első pillantásra nincs semmi különös; együtt él a szüleivel és aranyos kishúgával, Paige-dzsel, viszonylag biztonságos anyagi körülmények között, van számítógépe, iPodja, és nem utolsósorban egészséges, a családjával egyetemben. Valami mégis hibádzik, valami, amitől a fiú élete mellékvágányra tért, és nem találja a számára helyes irányba vezető utat. Nagyon kíváncsi lettem volna erre az okra, de ez sajnos nem derül ki a regényből, csak a következményei; a dührohamok, a pusztítás (törés-zúzás) iránti inger, és a totális érdektelenség. A hiábavalóság, a feleslegesség, a kilátástalanság érzése alighanem mindenkit meglegyint, kit milyen időszakban, de a többség általában előbb-utóbb kikerül a hullámvölgyből és folytatja az útját. Kyle viszont megfeneklett, az ingovány egyre húzza lefelé, és olyan haverok kerülnek az ismeretségi körébe, akikre ezt szokás mondani: rossz társaságba keveredett. 

Bővebben: http://konyvszibilla.blogspot.hu/2012/05/haragban-vilaggal.html

Bárki átszakíthatja a célszalagot

A könyvben Leo emlékezik, milyen volt kövérkésnek, ügyetlennek lenni, olyan gyereknek, aki kemény elszántsággal, folyamatos szorgalommal, kitartó küzdelemmel élfocistává vált. Emlékezik, milyen volt tehetségesként, milyen volt „sztárként” létezni, de emlékszik a balesetre is, amiben akadnak homályos pontok, szürkék, mint az eső és köd, amikor megtörtént a tragédia, melynek következményeként kerekesszékbe került.

Emlékezik az apja, Enrico is: saját gyerekkorára, a fiáéra, és arra a töretlen akaratra, ami Leoban megvan, de benne nem volt. Annyira magával ragadják az emlékek, hogy belesüpped az önsajnálatba, pontosan, amikor a fiának szüksége lenne rá.

Emlékezik Viola anyja is: a férjére, az árulására, és a tévé és cigaretta kábító hatására. Emlékszik a biztonságos kanapéra, és a látszatéletre a sorozatokból. Nincs ott, amikor Violának szüksége lenne rá.

De ott vannak az edzők, a tanárok, és ott van Ruben is. És ott lebegnek a célok, csak meg kell őket találni, el kell őket érni. Violának át kell ugrania az összes gáton, nem csupán a sportpályán, de a lelkében is. Leonak célt kell találnia, motiváló erőt, és meg kell tanulnia elfogadni azt.

Emlékszik Viola is, mindenre. A leckékre az iskolában, amelyet később tudásra vált; az edző szavaira, amelyeket aztán tettekre vált; a családjára, az apjára, amit erőre és komolyságra vált; és a válás előtti anyjára, amelyet az elfogadássá lényegít , hogy aztán váratlanul haraggá transzformálja azt, amit elfogadásnak vélt.

Bővebben: http://konyvmutatvanyosok.wordpress.com/2012/02/02/paola-zannoner-celvonal/

Másság, asszimiláció, beavatás

Fréderic ... félfrancia. Az apja spanyol bevándorló volt, aki még kemény munkával, majdnem teljes asszimilációval gyakorlatilag franciává vált. Amikor az apa új bevándorlók, vendégmunkások miatt munkanélkülivé válik, képtelen lesz szembenézni önmagával, a megváltozott világgal, és (vélhetően) öngyilkos lesz, így a fiától is elveszi a lehetőséget a szembesülésre és a választásra. Frédericnek nincs választása. Második generációs és franciaként nőtt fel, a sorsa predesztinált. S bár imádja a nagyanyját, Pepitát, nincs  valódi kapcsolata, kötődése Spanyolországhoz, egészen addig, míg oda nem utaznak, és meg nem ismeri a családja történetét, a nagyapjának emlékét, az apja születésének történetét, és meg nem érti mi volt az, ami elől az apja talán egész életében menekült...

Kenza, az arab lány az ellenpólus, illegális bevándorló, aki kénytelen bujkálni, lopni. Ő az, aki pontosan ismeri a saját és a családja történetét, de eltagadja azt, hazudik róla önmaga védelmében. Benne szembesül Fréderic azzal, milyen lehetett egykor az apja, és szembesül önmaga tudatos énjével is. Azzal a felettes énnel, aki leegyszerűsíti, homályossá teszi a múltat, elhazudja, egy jobb, szebb élet reményében.
Mindketten kénytelenek útra kelni ahhoz, hogy választási lehetőségük legyen, mindkettejükkel olyan megmásíthatatlan dolgok történtek, amelyek meghatározzák a jövőjüket, s mindörökre magukon viselik emiatt a múlt bélyegét.
Választhatnak, szembenéznek önmagukkal és a tetteikkel, és ezekből erőt merítve, identitást építve lépnek tovább, vagy megmaradva az élethazugságaikban,  ibseni megoldásként a Fréderic apja által választott útra lépnek.

Kenza alakjában egyesül a mai fiatal lányok általános problémája, amely kultúrkörtől függetlenül az érvényesülés, kiugrás elkülönböződés módszereiről szól – ugyanez a gondolatkör jelenik meg pl. Tony Parsons A kedvenc feleségem című regényében, csak a másik oldalról -, érintőlegesen a nem kívánt terhesség megoldási köre, és egyúttal ellenpólusa is Frédericnek azzal, hogy mellé az APA lesz, aki odaáll. Megmutatja az érem másik oldalát, amikor az apai támogatás jelen van.
Egyúttal persze azonos is Fréderic-kel, hiszen lányként épphogy az anyai minta hiányzik, amivel dolgozni kellene a személyisége felépítéséhez. Mindkettejüknél tehát azonos személyiségfejlődésbeli probléma a minta hiánya.

A fiúnak meg kell találnia a múltjában leledző, vagyis archetipikus mintákat az identitása felépítéséhez. A lánynak  hasonlóképpen a befogadó országot megismerve kell követendő példákat, ideálokat felkutatnia, integrálódása megvalósulása céljából.  Integráció és asszimiláció.

Bővebben: http://konyvmutatvanyosok.wordpress.com/2011/11/19/celra-tarts-stephane-servant-tuzkeresztseg/

A (nagy)szülői szeretet, ami nem az

 Malvina átlagos német kamasz, aki a szüleivel és a nővérével él. A bátyja egyetemen tanul, és csak hétvégén látogat haza. Az apa tanár, az anya háztartásbeli és állandóan migréntől szenved. A pszichológusok azt mondanák, a betegségbe menekül a gondok elől. 

Malvina a péntek délutánokat gyerekkora óta az apai nagyszüleinél tölti. Ide megy zongoraóra után, amíg a szülei érte nem mennek. Aztán egyszer a nagymama mellrákot kap, és hosszan tartó betegség után meghal. A nagypapa egyedül marad, és azt szeretné, ha Malvina átjárna hozzá, hogy ne érezze magát egyedül. 
Malvina egyetlen támasza a barátnője, Lizzy, aki az édesanyjával elutazik üdülni. Malvina nem akar a nagyapjához menni. Hiába mondja a szüleinek és a bátyjának, hogy a nagyapa megcsókolja, azt hiszik, hogy ez csak szokásos nagyapai szeretet. Malvina magára marad a szorongásával, amikor felbukkan egy fiú, Zakó, az elhagyatott, lebontásra szánt villában. Malvina és Lizzy gyerekkoruk óta itt játszottak. Az egyetlen, aki sejt valamit, a nagyapa szomszédja, Bitschek néni, egy lengyel nő, aki megpróbálja rávenni Malvinát arra, hogy elárulja a titkát. 
Malvina a tudatában elnyomja, mi is történt vele péntek délutánonként éveken keresztül, s csak fokozatosan emlékezik vissza. A nagymama tudja, mi történik a fürdőszobában, amikor a nagypapa és Malvina együtt fürdik a kádban. De fél a nagypapától, és nem mer szólni.
Bővebben: http://melissaofficinalis.blogspot.hu/2011/08/beate-teresa-hanika-soha-senkinek.html